Miestas magán könyvtára

Olvasás, értékelés, szubjektív blog.

írta miestas, 2012. 01. 24. 16:37 főoldalra

"Egy nap, az ágyban Szpirosz szeme Gioia testén kalandozik, a gyönyörű idomokon, majd megsimogatja a lány hasát: – Honnan jöttél? – kérdezi, – Nem emlékszem – nevet Gioia, – Itt voltam mindig, veled. "

Én nagyon akartam ezt a könyvet olvasni, valami nagyon-nagyon érzést kapni tőle...kicsit több emberit, de amennyire akartam olvasni, annyira csalódott vagyok! ( Persze te buta Miestas, mert neked, mindig nagyobbak az elvárásaida valóságnál:-)P )

Olyan volt nekem ez a könyv, mint egy nagyszabású brazíl szappanopera olasz szereplőkkel. Egy család három generációján keresztül robog át az olasz történelem, mint egy sebesvonat, bizonyára van súlya ennek a történet szempontjából, de sajnos engem nemhogy az olasz, de még a magyar politika sem érdekel igazán, így nem is tudtam megszeretni ezt a könyvet.

 A sok-sok szereplő közül nem tagadom volt, akit nagyon kedveltem, s értettem is őket, de talán az írásmód miatt nem jutottak át az én csatornáimba azok az értékek, amiket mások  nagyon dicsértek. Annak ellenére, hogy nem igazán tetszett gyorsan haladtam az olvasással, pedig a három generációs olasz familiának volt mit mesélnie, illetve Gioianak korunk lányának, vagy talán nem is köthető konkrét  időhöz a léte?   1861-től napjainking egy egész nemzedék életét megismerhetjük, legfőképpen a női szerepek által. Valamiféle fejlődés regény is, különösen a nők életében fedezhető fel a változás, a változtatás iránti vágy, ugyanakkor nagyon erős a tradiciók ereje. Akkor is megmutatkozik ez , amikor Alba egy mondatával eldönti lánya sorsát, aki egyetemre akart menni,de még nincs itt az ideje. Még kell egy generáció, akinek már a családon és a férjen kívül más is fontos, kaikenk már nem egy falura szűkül a látótere, és már mehet is a lány ... Kicsit el is fáradtam ebben a történelmi utazásban, ebben a hangos családi komédiában, amit életnek neveznek!

 

Kiadó : Ulpius-ház,
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 344
Fordította: Faragó Éva
ISBN: 9789632542287
 

írta miestas, 2012. 01. 19. 16:55 főoldalra

Kedves Kate Morton !
Szeretek veled titkok után nyomozni, felfedezni a kapcsolódó szálakat, régmúlt időkben bóklászni, régi kúriák, kertek múltját megismerni, szerelembe esni, szenvedni a hősnőkkel, és szeretem azt a könnyed írói stílust, ami még kellően rózsaszínű ködbe von, de nem csöpög a cukormáztól. Szeretem azt az írói vénát, ami tudja, hogy hol kell meghúzni a vonalat, hogy még higgyem, ami le van írva, hogy még ne dobjam félre, hogy ne mondjam azt badarság, ezt nem hiszem el…. Nekem a könyveid a kikapcsolódást jelentik, és ez bőségesen elég…főleg az ilyen havas téli estéken

Na most mit mondjak, hogy ne hagyd abba Kate?
Írj, amíg van mese a tarsolyodban, mint a könyvbeli Elizának?  Írj és varázsolj  el a hétköznapi szürkeségből egy-egy titokzatos történet erejéig.

  "-Kegyetlen úrnő az emlékezet, mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogyan táncoljunk vele."

Képzeljünk el egy alig 4 éves kislánytegy Ausztráliába tartó hajón 1913-ban. Azt hiszi bújócskát játszik ezért kell az olajos hordók tövében meghúzódnia, míg a kedves Írónő vissza nem tér hozzá. A játék tetszik a kislánynak egészen addig, míg rá nem döbben, hogy a hajó kikötött, és az Írónő nem jött éret. 
Így kezdődik Nell különös, titokzatos élete...majd 21 évesen megtudja, hogy imádott szülei örökbe fogadták. Attól kezdve az életvidám szépséges lány visszahúzódóvá és megtörtté válik. Idővel férjhez megy, neki is születik egy lánya, akivel valami különös ok miatt nem tudnak közösnevezőre jutni. Nell kutatni kezdi a múltját, ami egy pici fehér bőrönd, benne néhány apróság és egy gyönyörű mesekönyv Eliza Makepeace tollából. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. A titkot nem ismeri meg, mert a kutatásra szánt időt unokájának Cassandrának, az ő nevelésének jövőjének szenteli. Nell halála után egy váratlan örökség arra készteti Cassandrát, hogy folytassa nagyanyja gyökereinek felkutatását.

A történet három idősíkon mozog, mintha három különböző regényt olvasnánk egyszerre, majd ezek a történetek, szereplőik szépen egymása találnak és a kirakós játék összeáll egy tündérmesévé.

Valóban egy varázslatosan szép, szinte hihető történet bontakozik ki a könyv lapjai közül. Nagyon szerettem olvasni Kate Morton szavait.

ui: a kislányos kép forrása: http://www.szilvifoto.hu/blog/index.php?p=blog&tag=3&page=14

Kiadó : Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám:622
Fordította: Borbás Mária
ISBN: 9789632454535

írta miestas, 2012. 01. 11. 11:03 főoldalra

Hát most már én is ....itt vagyok ragyogok, mint a fekete szurok...hát, ha nem is egészen erről van szó, de itt vagyok egy teljesített kihívás után.  @Ciccnyog vett rá, no meg az FMK (Fehérvári Moly Klub) , hogy olvassam Stephen King, eme ragyogó könyvét. Megvolt !

A tartalomról azt hiszem nem kell írnom, mert ezt a 35 évvel ezelőtt megjelent, a maga korában és azóta is sokak által kedvelt könyvet, talán egyedül én nem olvastam még :-)) Most már azonban én is a táborba tartozom, de nem ígérhetek egetrengető ragyogó kritikát, mert olyan felemás érzésekkel tettem le a könyvet. Tudom-tudom-tudom...olvasni kell a sorok között, megtettem, sőt a sorok mögé is néztem és mit láttam?

 

Láttam zseniálisan, sőt félelmetesen jó karaktereket. A három főszepelő mind, mind nagyon jól megformált, szerepének megfelelő tipus jegyekkel ellátott személy.  Le a kalappal Stephen King előtt,  ahogy Jack Torrance elméje megbomlik a könyv végére, azóta is Jack Nicolson képével álmodok, az csúcs élmény!  Wendy jellem gyengesége is a helyén volt, ha erőszakosabb, talán Jack sem ilyen... Dannyt nagyon tudtam szeretni  (ki nem ? ) de nehezen hittem el, hogy 5 évesen ennyire felnőttesen képes viselkedni az utolsó 50 oldalon, bármilyen képességekkel is rendelkezzen.   Amit még láttam és ezzel van egy kis bajom, (az a fránya racionalitás ne működne mindig, akkor talán 5 csillagot is kapott volna a Molyon, így csak négy jutott neki) az  nem más mint a díszlet és itt elsősorban a sövényállatok és a tűzoltó cső megszemélyesítése vágta ki nálam a biztosítékot.  A hotel élt, én ezt tudom, minden háznak vannak szellemei, ezt is megtanultam már, természetes, hogy a Panormának is volt. Bevallom azért jól szórakoztam ! Isten éltesse  a 35 éves Ragyogást !


"A Panoráma piszok jól szórakozik.... A Panoráma nem akarja, hogy elmenjenek. Még Danny sem." 

 

Kiadó : Árkádia,
Kiadás éve: 1986
Oldalszám: 472
ISBN: 9633070422
Fordította: Prekop Gabriella

2 komment Kategóriák: Könyvek Címkék: regény, Stephen King

írta miestas, 2012. 01. 09. 16:41 főoldalra

Az idei év olvasás élményeit nagy valószínűséggel ismét egy-két magyar írónő felfedezése teszi izgalmassá számomra. Tervben van Kosáryné Réz Lola és Tormay Cécile. Folytatom Halász Margit eddig nem olvasott könyveinek felkutatását. Utóbbival már egy-két  könyv erejéig ismeretséget kötöttem, de nem elég!

*******************************************

Most azonban Tormay Cécilén van a sor. Egyrészt mert már nagyon érdekelt, hogy  mit is tudott ez a rég elfeledett magyar aszony alkotni az irodalom terén, másrészt  meg hivatalból kell foglalkoznom holmi jó értelemben vett kékharisnyákkal, mert ígéretet tettem @cserinek és magamnak, hogy teljesítem a Kékharisnyás kihívását.

Tormay Céciliről ezt írja az Emberek a kövek között című könyv impresszuma:
" A huszadik századi magyar irodalomnak talán egyetlen jeles alkotója sincs, akit olyan méltatlanul súlytott volna a feledés, mint Tormay Cécile" /Bencsik Gábor /

Valóban, ha csak a Moly több tízezres táborát vesszük alapul, ami valljuk be igen jó alap, ennek a könyvnek az olvasása  nagyon- nagyon a béka segge alatt keresendő. Mindösszesen 21-en olvastuk !  Ennél azért többet érdemelne, talán (itt egy pici remény felcsillan)  a kihívás, a blogbejegyzések egy kicsit ráirányítják a figyelmet erre a korszakra, többek között  Tormay Cécilére.

 

EMBEREK A KÖVEK KÖZÖTT

Ez egy kurta, furcsa szerelmi történet.  Jella a horvát  hegyek között él anyjával, nem messze a tengertől, de kis világa annyira szűk, hogy a tenger egy távoli, nagyon messzi tájat jelent csak számára. Anyját a falu nem szívleli,valah a tenger mellől érkezett a kis közösségbe, ma csábítónak, feslett életűnek tartják, így egy nap elmegy magára hagyva Jellát. A fiatal, éretlen lány egyre inkább kerüli az embereket, a kecskéi és a hegyek kövei között érzi jól magát. Egy nap anyja hazatér, de ereje már csak arra elég, hogy otthon a fekhelyén haljon meg. Jelle teljesen magára marad, apja rég lemondott róla, nagy ritkán ha beszélnek. 
Jella,  anyja temetése után elmegy a faluból, összeköltözik a közeli pályaőr házában lakó, nála jóval idősebb szelíd Péterrel, hamarosan házasságot kötnek. Élnek egymás mellett, mint két idegen, egészen addig tart az unalmas élet, amíg a pályaőrnek egy fiatal kollégája nem érkezik. Réz András bentlakással kapta meg az állást, a messzi pusztáról jött, ahová a szíve és még valami folyton visszahúzza....

A vad, energikus és szép lány felfedezi a szerelmet, ami hamarosan viszonzásra talál, de a hely, az alkalom és a szereplők sem alkalmasak a nagybetűs érzés kezelésére. A könyvet letéve az jutott eszembe, hogy vajon hány Anna Karenina fog még az idők végezetéig megszületni? Mi nők miért nem hisszük el, amit a szemünk és a szívünk lát? Miért olyan nehéz azt mondani szeretlek, ha pedig már kimondtuk, miért gyűlölködünk annyiszor?

Az írásmód talán nekem nem egészen kiforrott, de ettől eltekintve, azt mondom keresem még Tormay Cécile könyveit, mert kíváncsivá tett.! A könyv egyébként 1911-es hazai  megjelenését követően rövidesen külföldön is nagy sikert aratott, több nyelvre lefordították. Azt kell, hogy mondjam vannak még tartalékok a magyar irodalomban jócskán.

 

Kiadó : Lazi Kiadó
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 188
ISBN: 9639690295

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: magyar, Tormay Célile, VLCS2012

írta miestas, 2012. 01. 04. 15:26 főoldalra

Mint évnyitó bejegyzésemben már említettem a tavalyi év nagy felfedezettje számomra Halász Margit . 2011-ben az eddig megjelent életművéből hárommal (Éneklő folyó, Méz és szurok, Isten tehenei) már megiskerkedtem, idén tervezem a többi munkáját is górcső alá venni, és persze a laikus izgalmával belemélyedni azokba az eseményekbe, azoknak az embereknek az életébe bepillantani, amit HM olyan fantasztikusan és tele élettel ír meg nekünk olvasóknak.

Akit bővebben érdekel Halász Margit, az az írónő honlapján  többet megtudhat.

Jelenlegi aktuális posztolásra váró olvasmányom sem más, mint egy HM regény.

Csillagkerti szonáta

A könyv két kisregényt tartalmaz, a címadó Csillagkerti szonáta egy vidéki kisközösség mindennapjait tárja elénk, amolyan nőiesen finom „Tarsándorosan”, a falusi minimál lét , a létért való küzdelem tragikomikumát. Mielőtt azonban azt gondolnánk ez túl szomorú meg kell nyugtatnom mindenkit, hogy nem! Az életben is vannak szerencsétlen percek, ami aztán egy jó kis könnyezésbe átment nevetéssel, már le is tudható. Na ilyen ez a csillagkerti milliő is. Van itt szerelem, irígység, lustaság, vadorzás, ivás-evés, morgás, jóslás...stb, ergo minden, ami az élethez kell, hogy el tudjuk viselni. Szeretem ezt a fajta vilégnézetet, mert tudom egy kis optimizmus, egy kis humor sokat segíthet!

Bordó bicikli-ben egy fiatal fiú útkeresését, munkába állást, az ózdi acélváros sírós-nevetős életét ismerhetjük meg. A kötet első kisregény jobban tetszett, talán több humorral csepegtette a valóságot az írónő, vagy közelebb éreztem magamhoz a vidéki ember problémáit, és talén könnyebben befogaható volt.

A Molyon ezt a könyvet legutóbb @egy_ember értékelte.

Kiadó : Jelenkor
Kiadás éve: 2000
Oldalszám: 146
ISBN: 9636762406
 

 

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: Halász Margit, magyar

írta miestas, 2012. 01. 01. 14:31 főoldalra

Ez egy rendhagyó bejegyzés lesz, mert bár kívánok minden kedves olvasómnak nagyon boldog új esztendőt, egy kis elszámolni valóm is van 2011-ről.

Egy kis restancia, vagy mifene...mert lusta voltam, és sok olvasmányomról nem írtam bejegyzést, holott megérdemelték volna.

Az okok az én berendezésemben keresendők, és ha találtok, akkor ilyeneket fogtok: közöny, lustaság, fáradság, idő hiány, lassú computer...etc.

Nem ígérek 2012-re sem többet sem jobbat, de igyekszem visszatalálni régi önmagamhoz és többet foglalkozni a blogommal.

Most tehát nem számszerűsíteni fogok, csupán néhány igen kedves olvasmányomról teszek közzé pár értékelő szót.

Az év felfedezettje számomra Halász Margit volt.

Halász Margit: Éneklő folyó Halász Margit: Isten tehenei Halász Margit: Méz és szurok
Éneklő folyó:
Olyan szöveg kincsek vannak ebben a könyvben, hogy legszívesebben bemásolná az egészet, és humor..humor..humor, holott ez a Tisza parti Kandicsfalva tragédiája.
Méz és szurok:
Mi ez, ha nem sírva-nevetős magyar élet. Komédia és tragédia egyben, boldogság és sorscsapások sokasága…de mi ilyenek vagyunk, mi magyarok már évszázadok óta ,és míg én élek ebben bizony nem lesz változás.

Isten tehenei:
A hangulat azonban, amit a történetek bennem keltettek hasonlóan melankólikusak, mint a Méz és szurok olvasásakor éreztem, mintha azt mondaná …."ez ám az élet Babocsai néni"….

Az év kedvenc könyvei:
Jonathan Safran Foer Rém hangosan és irtó közel
"Van tíz az x.iken csillag ? Ennek a könyvek ez pedig járna!
Döbbenetes! Mélybe ránt, majd kirángat onnan, elkeserít és erőt ad, kétségbe ejt, majd megvigasztal… teszi ezt egy tíz éves kisfiú szemén keresztül Jonathan Safran Foer."

Oriana Fallaci Levél egy meg nem született gyermekhez
"Olvasás közben az motoszkált bennem vajon hány száz, ezer, millió nő titkos gondolatait írta meg Fallaci? És megmerte írni, néhol érzékenyen, máshol keményen, de mindenképp őszintének tűnően."
Émile Ajar Előttem az élet
Zseniális, abszolút kedvenc, nem tudok értékelést írni róla, mert  bár közhely, de ezt a könyvet olvasni kell.
Az év sikerélménye tagadhatatlanul a 2011.  évi várólista csökkentős esemény, kihívás. ...ééés megcsináltam.

Az év könyves emberei nagy örömömre a Fehérvári Molyok. Hajrá FMK!

Az év kudarca a blogom lanyha vezetése, de ezn változtatni fogok, ha tudok.

Boldog Új esztendőt könyvszerető és nem szerető emberek!

írta miestas, 2011. 12. 22. 7:42 főoldalra

Mondja azt valaki, hogy az idős embereknek nincs már életkedvük, de bizony van!  Hölgyeim és uraim vegyenek példát Allan Karlssonról, aki nem átallott a 100.- ik születés napján a neki rendezett ünnepség elől meglépni az idősek otthonából.

*Ez tényleg jó ötlet ?
*Ez  az ember megőrült?
*Mit akar már tenni?
*Hová megy?
*Atya ég!

...hát nagyjából ennyi minden jutott eszembe rögtön az első lapok olvasása után.


Szóval, ha kíváncsi vagy Allan Karlsson ex robbantási szakember elmúlt  száz évére,  és élete alkonyának legnagyobb kalandjára, akkor ezt neked el kell olvasnod!
Az év legviccesebb könyve címmel illetett könyv valóban nem szűkölködik a humoros fordulatokban, a legblődebb eseményekben, az életszerű balekok remek ábrázolásában, a filmbe illő fordulatokban. Nem tehetek róla, de A százéves emberről, aki kimászott az ablakon és eltűnt, mindig Walther Matthau jut eszembe, kár, hogy már nem él, biztos nagyon viccesen játszotta volna el a főszerepet.

A százéves ember története két szálon fut, az egyik a jelenben egy pénzzel teli táskával menekülő aggastyán pálinkával jól megspékelt élete, a másik szintén ennek az embernek egy kalandos, hihetetlen, csupa politikával fűszerezett élete. Bár a fiatal kori életének ábrázolása egy gúnyos korrajz a különböző országok politikai elitjéről, ami akár lehetne vicces is, de nekem inkább fárasztó volt, viszont az  időskori Allant  nagyon bírtam:-))


Kiadó : Athenaeum Kiadó

Kiadás éve: 2011
Fordította:Kúnos László
Oldalszám: 416
ISBN: 978-963-293-183-8

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: Athenaum, regény, skandináv

írta miestas, 2011. 12. 12. 7:03 főoldalra

 

" Az borzasztó, hogy az embernek a durvaság, az esztelen beszéd, nemcsak a vádolás, de még a ráfogás is könnyebbség, igen : majdnem hogy élvezet lehet. Azt, ami benned van, nem mondhatod ki: találsz hát ezer ürügyet, hogy kimondhass valamit. Az iszony is olyan, mint a bűbtudat. Az ember nem árulhatja el egyszerre, hogy ölt, el kell hát árulnia ezerszer."

2011 év utolsó várólista csökkentős könyve. Nehéz könyvvel kezdtem @Lobo kihívását (Szabó Magda Ajtó), és most egy még nehezebbel fejeztem be. (Németh László Iszony)

Volt, aki óva intett tőle, le akart beszélni, hogy unalmas, fárasztó satöbbi, de ha egyszer a fejemben el kezd motoszkálni a gondolat, a kíváncsiság, én  nem engedek. Így volt ez most is, és innen  üzenem a könyvtől ótzkodóknak, várják ki, míg megérik bennük a szándék az olvasásra, az igény a szépirodalmi érték megbecsülésére.

Kárász Nelli, egy elszegényedett nemesi származású család szép, érzékeny, okos , rátarti és magának való lánya. Takaró Sanyi egy gazdag paraszt család feltörekvő, hangos, fontoskodó, önbizalma teljében lévő ígéretes fia, akiért nők tucatjai mondanának hálát, ha csak egy jó szót is szólna hozzájuk.  Tűz és víz!  Sanyi a tűz, Nelli a víz, az egyik kioltja  másikat, a parázs időnként még fellobban, de a víz erejével nem tud hadakozni, és ami marad por és hamu csupán és egy visszaemlékezés egy házasságra,  az iszonyra.  Kár értük, mással, máshol boldogok lehettek volna, de együtt soha!

Nellit a háta mögött  szülei "kiházasítják-eladják" a Takaró fiúnak. A szükség, a szegénység és Nelli apjának halála belekényszeríti a lányt a nem kívánt házasságba, az önként vállalt pokolba. A házasság kezdetén még próbál Nelli a gőgös természete és a férje iránti ellenszenve ellenére is megmaradni ebben a gyötrelemben, de az évek (csupán három évről van szó!), a gyerek Zsuzsika születése (aki szakasztott apja, hát, hogy is lehetne szeretni?) a körülmények (Sanyi anyjához költöznek a gazdag Takaró portára) és a falu szája, egyre jobban  elmélyíti az ellentéteket a két ember között. Semmi jó nem várható, ezt nagyon jól sejteti az író, a házastársak jelleme előttünk változik át egyre szánalmasabbá, egyre gonoszabbá, egyre gyűlöletesebbé, és itt nem csak Sanyi rossz tulajdonságairól beszélhetünk, Nelli kifordulása önmagából, vagy csak megnyílása valódi énjének kinyilatkoztatása az amit látunk?

Sok év házaság van mögöttem, sok nehézségben és persze sok örömben  volt részem. Nellitől nagyon messze van az én természetem, de félelmetesen sokszor tudtam mire gondol!  A szereplők iránti érzéseim gyakran változtak, a házasság elején nem értettem Nellit, hidegnek, szobornak véltem,  a végén a nehézségben nem értettem Sanyit, miért nem lát a szemétől, mi ez az esztelen viselkedés egy felnőtt embertől? Bár ha jól belegondolok ez nem is történhetett másként, csak ha egyikük alapvetően megváltozik és ez mint tudjuk szinte lehetetlenség.

" Mindig kivárt, s álmomból is fölvert. Máig sem tudom: az élete zsugorodott össze erre az egy éhségre , vagy a lelkébe vette be magát az esztelen remény, hogy ha most fölkelt, tán sikerül, ami négy év alatt - már tudta - sohasem sikerült. "

Talán egyedül leszek a véleményemmel (sok elemzést és kritikát elolvastam erről a műről, míg Nellit általában a szenvedő áldozatnak tekintik,  addíg  Sanyi a rossz, a szexualításával hódítani akaró hím), de nekem Nelli nem feltétlenül jelent egyet a jó, a tiszta, az erény, a  finomság, az áldozati  nő képével... Sokszor dühített a ki nem mondott gondolataival, szóból ért az ember, ha nem szerette a Takaró Sanyit miért félt megmondani a házassága elején azt, ami nem tetszett neki. Becsapta, hazudott, ha nem is mondta ki nyíltan, hazudtak a cselekedetei. Tudod Nelli, asszonyok ezrei ennyi szerelemért, szeretetét több kedvességet és megbecsülést adtak volna az uruknak. A XX. században járunk és mégis a középkor sok hozadékát látom felbukkani a Fáncson történtekben. . Hol volt az ájtatos Kárászné, Nelli anyja, amikor támogatni, megerősíteni kellett volna a lányát, bezzeg a Takaró fiúnak az anyja, az védte az övét! Az ellentétek mélyülése, a ki nem mondott mondatok egyenes következménye, majd a későn kimondott vádak, már nem segítettek a házasságon,  ennek a sírját együtt ásták meg a gőgös, büszke Kárászok, és a  kevély, dicsekvő ki ha én nem Takaróék.
 
Nelli az áldozat, szinte kivétel nélkül ezt olvasom más emberek tollából. Azért egy kérdésem lenne hozzá, a gyereke nem volt áldozat? Zsuzsika akarta, hogy megszülessen, akarta a takaró vonásokat, ki tudja a külsővel ellentétben nem lett-e belőle Kárász?  Elgondoltam, hogy a vesztébe rohanó Takaró Sanyiból mi lehetett volna, ha nem egy Kárász Nelli a szíve választottja, talán egy szerető sok gyermekes apa, aki kis irányítással, kedvességgel, hízelgéssel a jó gazdálkodás felé is terelődött volna, és akit a felesége kenyérre kenhetett volna, de ez már nem ez a történet.   Nem lennék igazságos, ha Nellit  teljes mértékben elítélném, de talán nem kellett volna Cencről A férjével hazatérni, miután már egyszer elhagyta.  Sok a miért , a mi lett volna, mindenki ítéljen maga, kora, élethelyzete, társadalmi hovatartozás, értékrendje alapján.

Kárász Nelli  és Takaró Sanyi története nem egyedüli, mindegy hol élnek, Fáncson, Huszár-pusztán, vagy a világ másik végén, a különbség csupán annyi, hogy az ő házasságukat Németh László mesteri módon írta meg Iszony című regényében, míg a többi iszony rejtve marad és mérgezi emberek ezreinek életét.  Van egy ismerősöm , akitől azt kérdeztem a minap, ugye Terike jó lesz ha már nyugdíjasként otthon lehetsz? Ő erre szomorúan ennyit mondott: hát nem is tudom, de ha sokáig itthon leszek bizony Isten talán gyilkos is leszek ... Ő sajnos megéli Németh László Iszonyát.  

 

Kiadó : Szépirodalmi  Könyvkiadó
Kiadás éve: 1965
Oldalszám: 501

írta miestas, 2011. 12. 01. 7:56 főoldalra

Sebastian Fitzek második magyarul is megjelent műve az Ámokjáték. Korábban, pontosabban 2009-ben-ben már megismerhették a magyar olvasók A terápia című könyvéből Fitzek írói vénáját.

Most talán még izgalmasabb, és ami szerintem jó pont, hihetőbb történettel állt elő. Az Ámokjáték az első mondattól kezdve az utolsó mondatig igazolja, hogy Fitzek ért  a feszültség keltéshez,  és ezt jó érzékkel fenn is tudja tartani.

Az eseményeknek sodró ereje van, amikor azt hiszed már vége, jön egy újabb döbbenet, majd a befejezés, ami szerintem kicsit érzelgősre sikeredett, de sokat nem ront az összbenyomáson.

Egy nehéz hét után evvel a könyvvel beülni a karosszékbe igazán pihentető tevékenység. Olyan mint a jótékony stressz, a feszültség, az izgalom felpörget, majd a megoldás megnyugtat, ellazít. Sokáig nem lehet elidőzni Fitzek világában, bármennyire is érdekes és izgalmas, mert ezt a könyvet egyszerre kell elolvasni, nekem legalábbis így sikerült.

Fülszöveg:
Ez a nap lesz az utolsó. A neves kriminálpszichológus, Ira Samin gondosan előkészített öngyilkosságot tervez. Idősebbik lányának halála túl nagy súllyal nehezedik a lelkiismeretére. Ám ekkor segítségül hívják az egyik rádióadóba, ahol brutális túszdráma folyik. Egy pszichopata hátborzongató játékba kezdett: élő adásban, véletlenszerűen hívogat fel embereket. Ha a vonal túlsó végén a megfelelő jelszó hangzik fel, elenged egy túszt. De ha nem, a túsz meghal. A férfi azzal fenyegetőzik, hogy addig folytatja a játékot, amíg a menyasszonya meg nem jelenik nála a stúdióban. Csakhogy a lány már hónapok óta halott. Ira kilátástalan túsztárgyalásba kezd, melynek több millió ember válik fültanújává.



 

 

Kiadó : Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 278
ISBN: 9 789632 451466

írta miestas, 2011. 11. 26. 17:51 főoldalra

 

 

Jussi Adler -Olsen Nyomtalanul című kötete a különleges Q ügyosztály első esetével ismerteti meg az olvasókat. Carl Mørköt , aki egyébként  sikeres nyomozó, de kissé nehéz ember, főnökei egy új osztály élére nevezik ki. Carl lelkileg megviselt állapotban van egy  súlyos baleset miatt, elvesztette kollégáját, másik társa lebénulva fekszik a kórházi ágyán. A megalakult új osztályon végzendő munkájához egy fiatal bevándorolt arab férfi segítőt kap, Assadot. A munka nehezen indul, de a lelkes segítő, a minden lében kanál Assad hamarosan felrázza az apatikus nyomozót és a Q ügyosztály megkezdi működését.

 

"Az íróasztalára halmozott poros dossziék közül minden lelkesedés nélkül húzza elő egy népszerű politikusnő évekkel ezelőtti eltűnésének anyagát. A nőt utoljára egy komp fedélzetén látták értelmi fogyatékos öccsével. A rendőrség álláspontja szerint a csinos, harmincas Merete Lynggaard nagy valószínűséggel a tengerbe esett, bár a teste sosem került elő." ( fülszöveg)

Egyre több skandináv krimit olvasok ( sőt , majdnem csak azt olvasok mostanában),  egyre jobbak és jobbak kerülnek hozzám, de ez a mostani kicsit alulmaradt az előzőekhez képest,  nekem legalábbis.

Túl sok szálon futott a történet, néha egy összegubancolódott fonalra asszociáltam olvasás közben, persze ki lett bogózva ez a fonal és szépen kisimult, de olyan érzésem volt , mintha az író ide-oda kapkodott volna írás közben.  Mindenféle spoiler veszélye nélkül elmondanám, hogy azért az nekem kicsit fura, hogy a történetben végig profi módon viselkedő nyomozó a finisben úgy viselkedik, mint egy kezdő. Egyébként nem volt rossz krimi, annak ellenére, hogy nem igazán érdekelt a Dán parlament élete, ( az itthoni sem túlzottan )  és annak ellenére, hogy többet szerettem volna a végén megtudni, mint amit kaptam.

A Nyomtalanul számos díjat elnyert 2011-ben, így tehát azt mondom mindenki maga döntse el, hogy az egyik legfrissebb magyarul kiadott skandináv krimi tetszik-e neki vagy sem:-))

A borító, mint mindig most is nagyon találó és kellőképpen nyomasztó.

(Nyomtalanul az Ekultúrán is. )

 

Kiadó : Animus Kiadó
Kiadás éve: 2011
Kvinden i buret
Fordította:Szöllősi Adrienne
Oldalszám: 304
ISBN: 9639563124


no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: Animus, krimi, skandináv, sorozat

írta miestas, 2011. 11. 17. 14:32 főoldalra

" Akarsz-e még mesét, ahogy rég, elillanó szavak füzérét, szemek fülek cirógatását, karok finom ringatását? "

Palya Beát mindig szerettem  hallgatni, egyik-másik dala nem nekem szól, sok -sok dala viszont megérinti a szívem, lelkem...a Ribizliálom egyenesen célba talál, mindig, mindig, bármennyiszer is hallgatom kapok újat tőle, elvarázsol. ..ééés újra itt van, de most könyv formájában.

Bizony Bea -"Álom, álom kitalálom "-, jól döntöttél, hogy megírtad életed krónikáját. Humorosan, őszintén, nyíltan, mosolygósan, időnként jól odamondva, de szerethetően, nevetősen, sírósan kesergősen, olyan igazi magyar lány módjára. Tisztelem Palya Beát az  őszinteségéért, azért , hogy vállalja a gyökereit, beismeri hibás döntéseit, le meri írni, a kétségeit, félelmeit. Tisztelem, mert mindenféle sztár allűrtől mentesen mutatja meg életét, munkásságát.

 "Vidám és őszinte lény voltam, sokszor fordultam kifelé, imádtam ha imádnak. Ugyanakkor szerettem egyedül is időzni a kertvégi ribizlibokrok alatt, ott volt az én rejtekhelyem."

A magánélet és a szakmai élet megismertetése egyaránt fontosnak tűnik számára, bár nekem, aki ugyan járt énekkarra és szeret is dúdolgatni , néha bizony sok volt a sok szakmai zsargon, de ez legyen a könyv legnagyobb hibája.  Néha Bea mondatai úgy szólaltak meg a fejemben, mint egy jól megkomponált dallam, hullámzott, ritrmusa volt, majdhogynem  énekelt.

Élmény volt olvasni, persze ehhez a csupa "jó kritikához " nagyban hozzájárult az énekes Palya bea szeretete, de így van ez jól.

Palya Beáról  a kiadó honlapján

 

 

 

 

 

Kiadó :Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 330
ISBN: 9 789 633 100 622

írta miestas, 2011. 11. 16. 17:09 főoldalra

Shoko Tendo önéletrajzi írása egy kegyetlen, gyakran szabályokkal teli, ám korántsem szabályos világról. Őszinte vallomás az önsorsrontás különböző fázisairól, a gyengeségeiről,  a kudarcba fulladt szerelmeiről és a hihetelen akaratról, amivel végül mégis túllépett a korlátain és talán megtanulta értékelni magát és az élet ajándékát. Ez a könyv azt gondolom tiszteletadás a szüleinek , akiknek életükben ez nem adatott meg, vagy nem sikerült tudtukra juttatni.

"Shoko Tendo egy dúsgazdag jakuzafőnök harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalkorát sokáig a luxus, a fényűzés határozta meg. Ugyanakkor az iskolában szembe kellett néznie a tanárok, iskolatársak előítéleteivel, piszkálódásaival, otthon pedig az apja részeg dührohamai tartották rettegésben. A család végül eladósodott, Tendo pedig rossz társaságba került. Tizenöt éves korában már bandatag volt, tizennyolc évesen rászokott a kábítószerre, a húszas éveit pedig az erőszakos, kegyetlen férfiakkal folytatott viszonyok sora árnyékolta be." ( fülszöveg)
 

Ha valaki az elejétől fogva megkedveli, vagy érez valamiféle szánalmat az írónő iránt, akkor gyorsan lehet falni az oldalakat. Nekem nem voltak elvárásaim a könyvvel szemben, csupán kíváncsi voltam ennek a fiatal nőnek az életére, persze való igaz, amit már mások is felvetettek a történet maga bárhol megtörténhett volna.  A jukuzák szokásairól, tetetiről viszonylag keveset tudtunk meg, de talán ez sem véletlen. Gondolom nem nézi jó szemmel egyik csoportusulás sem, ha titkolt dolgaik napvilágra kerülnek. gyanítom ezt figyelembe vette az írónő is.

Nagyon érdekes a japán szokás kutúra, a túlzott udvariasság, ez a könyvben is  kifejezésre jutott. Volt egy-két fura bocsánat kérés a könyvben, ezek  csupán a nagyon udvarias japán szokások miatt lehettek, mert egyébként miért is, ha majdnem agyonütnek és még én kérek elnézést? Minden esetre tiszteletre méltó, ahogy a nehézségeken ez a nő átverekedte magát. A gyakori megaláztatások, fizikai bántalmazások ellenére nagyon sokmindent túlélt, amit mások talán nem. Az ifjú kori botlásairól (szex, drog, pia) nem alkotok véleményt, mert nem voltam még ilyen helyzetben mint ő. A fiatalok sokszor meggondolatlanok, aki okos felfogja időben milyen büdös gödörben van és kimászik belőle, aki nem azzal sajnos végez a kábulat.

 

 

 

 

Kiadó :Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 240
ISBN: 9789633100462

írta miestas, 2011. 11. 12. 10:17 főoldalra

" MIUTÁN VÉGET ÉRNEK AZ ÁLMOK, miután felébredsz és kilépsz az őrület és dicsőség világából a szürke hétköznapok mókuskerekébe, az álomseprő végigjárja hátrahagyott, romos álomképeidet."

Az Agave Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent Neil Gaiman Tükör és Füst c novellás kötete. Korábban 1999-ben a Beneficium jelentette meg.

Neil Gaiman nevét sokan ismerik, talán az sem ismeretlen a nevével találkozó olvasók számára, hogy igen sokoldalú író, de ebben a kötetében egyszerűen ledöbbentett az a sok rétűség, stílusbeli parádézás, amit véghezvitt. Sok évnyi összegyűjtött novella, illúzió, mágia van a könyv lapjain. Be kell vallanom nem mindegyik irománya tetszett, talán nem is mindig értettem egy-egy gondolatmenetét, volt ami egyenesen fárasztott, vagy riadalmat, félelmet keltett bennem, de jött  a következő írás és az letaglózott, meggyőzött, hogy igen van itt nekem való olvasnivaló bőven.

" A jó szögbe állított tükör varázsablak lesz, megmutat mindent, amit l tudsz képzelni, és talán olyasmit is, amit nem.  ( A füst eltompítja a dolgok élét.) "

A témák sokszínűsége mellett ( gyermeki félelem, rákbetegség, gyilkosság, szexualitás, fogyasztói szokások...) a stílusbeli sokszínűség is jellemzi e kötetet. Novellás kötetként van jegyezve, de a vers, elbeszélés műfaja is megtalálható benne. Érdekes utazás volt egy író világába, ahol a gondolatok olyan ismerős-idegennek tűntek időnként, mint például a " Megint csak világvége" vagy az " Ízek" című novellában. Utóbbi esetében egészen meglepő volt,  hogy ezt is Gaiman írta, mint a Bevezetőben írja is, négy évig dolgozott ezen a pár oldalon, mert szégyellte magát a téma miatt. Érdekes utazás a misztérium világába, " A gyilkosság misztériuma"  vagy a " Változások " olvasása közben rádöbbentem, ISMÉT , hogy mennyi-mennyi sötét szándék és rossz cselekedet munkál az emberiség egyes kiválasztottjaiban.

Ezt a kötetet nem lehet befalni, ezt apránként illik csipegetni, mint egy finom desszertet, vagy előételt, ami drága és kevés van belőle. Hagyni kell, hogy holnapra sőt holnaputánra is jusson belőle pár falat, mert azért az sem utolsó szempont, hogy bár finom és különleges étkekkel teli, de ezek a falatkák nehezen emészthetőek és esetleg emésztési panaszokat is okozhatnak az arra érzékeny gyomrúaknak, de erre is van gyógyír, egy újabb Gaiman kötet.


Kiadó :Agave Könyvek
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 330
Fordította:  Gálla Nóra,Galamb Zoltán,Huszár András,H. Kovács Mária,Pék Zoltán,
Roboz Gábor,Török Krisztina
ISBN: 9 786155 049521

1 komment Kategóriák: Könyvek Címkék: Agave, angol, Neil Gaiman, novella

írta miestas, 2011. 11. 12. 10:14 főoldalra

Nem gondoltam volna, hogy én szeretni fogom a „Maigret” krimiket, mert hogy is mondjam csak olyan lassú és nem túl kegyetlen bűnügyek után volt szerencséje nyomozni. Ma már nem ez a módi, ma már a pörgős, egy oldalon két gyilkosság a trendi és egy egyszerű főbe lövés snassz.
Maigret azonban, pontosabban Georges Simenon írása, nyolcvan évvel keletkezése után is időtálló és szórakoztató. Mai szóhasználattal élve igazi retro csemege, de ennél azért jóval több, klasszikus a maga nemében.

Maigret nyomozó ebben a történetben egy anvers-i gyémántkereskedő gyilkosát keresi. A szálak a Párizs melletti Arpajontól nem messze a Három özvegy kereszteződéséhez vezetnek. Stílusos név nem igaz? Az ott élő emberek közül elsőre senki és mégis mindenki gyanús egyszerre. Elgondolkodom a nyomozás módszerein, a technika hiányosságain és gratulálok magamban az elvégzett munkához, mert azért az nem titok, hogy a könyv végére mindenre fény derül.

Ma mennyire természetes, hogy mobillal élünk, a technika olyan csúcstelejsítményekre képes, hogy az irodát el sem kell hagyni, hogy a bűnös nyomára bukkanjon a szakember.  Bezzeg szegény Maigretnek órákat kellett lesben állnia, gondolkodni, kombinálni, fázni és hinni saját magában, hogy megtalálja az emberét. Nem kevés logikai képesség és intuíció kellett, hogy a szálak mögé lásson, amit én, még ebben a retro krimiben sem voltam képes megtenni. Mondtam én már korábban is nekem érdemes krimit írni, mert tuti nem jövök rá ki a bűnös csak amikor már kiabál a könyv lapjáról, hogy hééé itt vagyok !


George Simenon ezt a művét 1931-ben publikálta,  tehát az idén tölti be 80.ik születésnapját.   Georges Simenon életművének gondozását az Agave 2011-ben  a Maigret nyaralni megy és a Maigret gyanút fog kötettel kezdte meg. A két kötet mondhatni hiánypótló mű, ugyanis  eddig még nem jelentek  meg magyarul. A kiadó külön honlap készítésével is jelezte a Simenon életmű fontosságát, és Maigret bemutatását. Simenon a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Leginkább amiatt a 75 regény és 28 novella miatt ismerik, amelyekben Maigret nyomoz.

(forrás : http://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Simenon)

 


Kiadó :Agave Könyvek
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 126
Fordította:  Felkai iroska
ISBN: 9 786155 049484

Nem gondoltam volna, hogy én szeretni fogom a „Maigret ” krimiket, mert ma már hogy is mondjam csak olyan lassú és nem túl kegyetlen bűnügyek után volt szerencséje nyomozni.
Maigret azonban, pontosabban Georges Simeon írása, nyolcvan évvel keletkezése után is időtálló és szórakoztató. Mai szóhasználattal élve igazi retro csemege, de ennél azért jóval több, klasszikus a maga nemében.


no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: francia, George Simenon, krimi

írta miestas, 2011. 11. 12. 10:08 főoldalra

" Errefelé él egy legenda a a makacs hetedik hullámról.  Az első hat kiszámítható és kiegyensúlyozott. Meghatározzák egymást, építenek egymásra, nem okoznak meglepetést. Ők a folyamatosság mag. Hat nekifutás, akármilyen különbözőeknek tűnnek is a távolból, akkor is hat nekifutás-és mindig ugyanaz a cél. De vigyázat, ha jön a hetedik hullám! Ez kiszámíthatatlan. "


A hetedik hullámban folytatódik Emmi és Leo e-mailes barátsága...időközben eltelt közel egy év. Leonak valós kapcsolat van, Emmi továbbra is együtt él a férjével, dolgozik a családi harmóniáért.  Az ujjaikban azonban már kódolva az "Emmikód és a Loekód" és hiába minden való világ, a virtuális szerelem fogva tartja őket. Kényszeresen ülnek és várnak a monitor előtt a másik akár csak egy szavas levelére is, mert ezzel együtt a pókháló, amit maguk köré vontak még erősebbé válik Félve és sok kétkedés árán  a személyes találkozás is megtörténik. Mit várhatnak ettől a kapcsolattól, kapcsolat ez egyáltalán, tisztában vannak egymás érzelmeivel, vagy a sajátjaikkal? És lehet- e alapozni bármiféle kapcsolatot két év postafiókban eltöltött élettel?

A hetedik hullám a Gyógyír északi szélre c könyv folytatása. Önállóan is olvasható, de együtt a két könyv alkot kerek egészet. Nem érdemes külön-külön olvasni, hanem egyben egyhuzamban a kettőt, ahogy én is tettem. Félre téve mindent, ami az olvasást zavarhatja, mert tényleg nem lehet letenni :-)) Olyan élményt adott nekem ez a két könyv, amit már régen nem éreztem olvasás közben, pedig van bőségesen olvasás élményem. Megszűnt létezni a külvilág, vártam a  következő mail jelző hangját, át és újra fogalmaztam Emmi leveleit, velük éltem pár órán át, és nagyon de nagyon drukkoltam ismét a közös életükért.

 

ui: Nem tartozik a kedvelt műfajaim közé a levélregény, de ez olyan formában és olyan intenzitással megírt bárbeszédek sorozata, amitől egyáltalán nem zavaró a forma.

Kiadó : Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2010
Oldalszám:248
Eredeti cím:Alle sieben Wellen
Fordította:  Kajtár Mária
ISBN: 978-963-530-903-0

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: kedvenc, Park Kiadó, regény

írta miestas, 2011. 11. 12. 9:39 főoldalra

" LEO, NAGYON NAGYON KEDVELEM MAGÁT! MAGA FANTASZTIKUS GYÓGYÍR ÉSZAKI SZÉLRE. "

Emma Rothner  tévedésből rossz e-mail címre küldi el a Like újság előfizetés lemondását. Majd még egyszer megismétli ezt a malőrt, de az éter  túloldalán Leo Leike partner lesz egy beszélgetés és egy potenciális kapcsolat kialakulásához.

Az alap történet, a tévesen elküldött, rossz címre kézbesített levél  sok filmnek, könyvek  szolgált már alapul, így joggal vetődik fel elsőre az olvasóban mi ebben a különleges?  Nos elárulom a stílus, ahogyan ezt tálalja Daniel Glattauer, az a különleges. Rövid idő alatt mindkét szereplőt megkedveltem,   a történet magával ragadott  és nem engedett. Olvasás közben erőteljesen sodródtam  a  szerelőkkel.  Olyanokká váltam mint ők,  hol félénkké, hol cinikussá, hol kétkedővé, hol merésszé, de legfőképpen függővé, és vágyakozóvá,  ahogy Emmi és Leo is. Az az igazság, hogy egy percre sem akartam szem elől téveszteni Emmit és Leot, így rekord gyorsasággal száguldottam velük a lapokon, félre téve takarítást, főzést etc. Szóval vigyázat függőséget okoz, ezt a könyvet nem lehet letenni, azaz lehet, de nem szabad !  Az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb és legszebb szerelmi történetét olvastam, a lehető legrövidebb idő alatt.

Amikor az utolsó mondatot is elolvastam  két kérdés volt bennem :

1.) Ugye tényleg van ilyen szerelem?. Én alapvetően hűséges típus vagyok (eddig minden esetre az voltam), de most annyira, de annyira akartam, hogy felboruljon ez a rend a gondolataimban és sikerüljön Leonak és az ő Emmijének.  Én alapvetően nem hiszek a virtuális kapcsolatok tartósságában, de …miért ne lehetne így is boldog valaki?

2.)Bele lehet szeretni egy íróba, a stílusába, a mondataiba? Na ná…megtörtént

két perccel olvasás után

Tárgy: Gyógyír északi szélre

Szeretem ahogyan ír Daniel Glattauer. Baráti üdvözlettel Miestas


Kiadó : Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2010
Oldalszám:238
Eredeti cím: Gut gegen, Noerdwind
Fordította:  Kajtár Mária
ISBN: 978-963-530-890-3

2 komment Kategóriák: Könyvek Címkék: kedvenc, Park Kiadó, regény

írta miestas, 2011. 11. 12. 8:55 főoldalra

A tér / Nyáron este fél tizenegykor

A két kisregény közül az egyik határozottan nem, a másik határozottan igen!

A tér, két magányos ember, egy férfi és egy nő  párbeszéde, ismerkedése, egymás meggyőzése a saját nézetükről...szópárbaja, szellemi ping-pongja egy tavaszi délután a téren egy padon.
A fülszöveg azt írja, Duras erőssége, hogy bár látszólag nem történik semmi  a történetben mégis feszült hangulatot teremt. Nem vitatom ért a szavakhoz, lehet, hogy ha kicsit jobban rá tudtam volna hangolódni,akkor adott volna valamit, de ez most nem sikerült.

 

A Nyáron, este fél tizenegykor viszont egy  nagyon jól megírt szerelmi háromszög története, feszültségel teli, egy huzamban olvasós.

"Olyan szoba ez az én történetem, amelynek küszöbétől csönd a törvény."
(Marguerite Duras)

Ebben a kisregényben nagyon határozottan érezni a Duras keltette érzelmi szikrákat, a robbanás pont közeli állapotokat,  a vége picit paffra vág. Valahol sejteni engedi az írónő, hogy a szereplőiben van még tartalék, jön még meglepetés. Ahogy az életben is gyakran érik az embert hatások, amit nem lehet lerázni magunkról, ezt a kisregényt sem könnyű feledni.  A szereplők esendősége, nagyon is emberi problémáik és a szerelem, az örök téma, mind-mind hozzájárul ehhez az érzéshez, amit napokig hurcolunk magunkban olvasás után. ( Na ettől jó egy történet, hogy nem hagy szabdulni.)

Túlfűtött spanyol nyári délután, az égen koromfekete felhők hozzák a megváltó esőt, ami ahogy rákezd, a hőség által összezavart érzelmeken eluralkodik a félelem és a misztikum. Izgalmas miliő – pláne ha hozzávesszük, hogy a kis spanyol faluba érkező, egymással furcsa viszonyban álló Maria, Pierre, Claire és Judith (aki kiskorúsága okán kivételt képez) egy gyilkosság kellős közepébe csöppen: Rodrigo Paestra rajtakapta feleségét egy másik férfival, és mindkettőt agyonlőtte. A szereplőkből pedig ezen az estén sok minden kikívánkozik. ( forrás )

Nagyon szeretném ezt a színdarabot  látni Udvaros Dorottyával!

Kiadó : Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 1989
Oldalszám: 190
ISBN: 963-07-4838-x

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: francia, Marguerite Duras, regény

írta miestas, 2011. 11. 12. 8:39 főoldalra

A híres pszichiáter, Viktor Larenz lánya, Josy rejtélyes körülmények között eltűnik. Hollétére nem derül fény.
Négy évvel később: Viktor egy nyaralóba vonul vissza, hogy feldolgozza a történteket, de egy napon ismeretlen nő kopogtat az ajtaján. A nőt kényszerképzetek gyötrik, melyekben újra meg újra megjelenik egy kislány, aki Josy-hoz hasonlóan nyomtalanul eltűnik. Viktor beleegyezik, hogy kezelni fogja a nőt, de a terápia egyre inkább drámai hangvételű kihallgatássá fajul...

A történetből legyen elég a fülszöveg fenti részlete, ennél több infó már spoiler lenne.

Érdekes  pszichiátriai eset, jó  alapötlet, feszültség. Még a fokozott adrenalin szintet is megteremtette az író, ami ennél a műfajnál ugye elengedhetetlen, de időnként kicsit döcögős volt a story.

„Normálisként” kicsit nehéz volt a különböző beteg vagy betegnek hitt személyiségek között navigálnom, de megoldottam. Nem adott sem többet, sem kevesebbet, mint ami a műfajára jellemző. Pár órára kikapcsolt, volt benne csavar, volt benne izgalom, néha egy kis kétkedés is, de így volt ez kerek, ahogy volt. Nem törekedtem a pszichiátriai esetek pontos megértésére, mert minek is, így az sem zavart, hogy nem vérprofin van leírva. (Olvastam véleményt, mely ezt kifogásolta.)

Annak, aki helyén tudja kezelni a műfaji sajátosságokat, annak egy izgalmas kikapcsolódást fog jelenteni ez a könyv. Tőlem minden esetre az író második magyarul megjelent könyve is kap egy esélyt.



 

 

Kiadó : Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2009
Oldalszám: 278
ISBN: 9 789632 451466

no komment Kategóriák: Könyvek Címkék: Könyvmolyképző, thiller

írta miestas, 2011. 11. 12. 8:36 főoldalra

….Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe….érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa…

Wass Albert A funtineli boszorkány c kötetében, egy asszonnyak, egy legendának, a természet közeli életnek, a tiszta és szép emberi értékeknek állít emléket. Első + várólista csökkentős olvasásom  Wass Alberttől, amit jó, de még milyen jó volt olvasni…de valami még hiányzott belőle, vagy valamiből sok volt egy picit, talán a természet sokadszori leírása, amitől besokalltam időnként. Aztán bajom volt azzal is, hogy nem sikerült igazán megszeretnem Nucát, pedig kelett volna nem, a főhősnőt szeretni szokás. Voltak részek, amik magukkal ragadtak, pörögtek a lapok, aztán azt éreztem ismétel ez a Wass Albert, pedig ha 100 oldallal kevesebbet ír, akkor is benne van a lényeg, mondandója akkor is célba ér.

Nuca a funtineli boszorkány, kislányként mutatkozik be először, majd a történet végére felnőtt nőként köszön el tőlünk. Nuca életregénye, az Erdélyi havasok  embereinek regénye is, direkt nem havasi asszonyokat írtam, mert ez a különös képességekkel megáldott, vagy szerencsétlenné vált asszony úgy élt és dolgozott a hegyek között, mint bármelyik férfi. Egyszerű élete valamilyen oknál fogva tiszta maradt, gondolatai gyakran bölcsességekké nőtték  ki magukat az író tolla által, az utókor okulására. Mondom mindezt, annak a tudatában, hogy ebben a regényben csak úgy hullottak a férfiak, mint a falevél ősszel. Akit Nuca az ágyába engedett, annak nem volt menekvése, rövidesen meghalt. Mégis, hogy lehet egy asszonyról azt mondani tiszta és őszinte életet élt, aki miatt ennyi ember végezte végzetesen életét. Hát ezért kell elovasni ezt a könyvet, hogy elgondolkodjunk a jó és a rossz fogalmán, az őszinte és hamis érzelmek, cselekedetek okán és hogy mivé lesz a természet, ha beleavatkozik annak életébe az ember.

Szokásommal ellentétben nem rakok be egyetlen borítót sem, mert az összes magyar kiadás bűn ronda, nem is értemmiért nem lehet ezt igényes, az íróhoz méltó kiadásban megjelentetni.

írta miestas, 2011. 11. 12. 8:29 főoldalra

" Kerestem a szavakat, hogy úgy hazudjak, hogy az igazat mondom. "

Vannak könyvek, amiket nem akarok kiengedni a kezemből, mert tudni akarom mi az utolsó mondat, és addig el kell jutnom szóról-szóra, mondatról-mondatra, lapról- lapra...és amikor ott vagyok azt mondom mondd tovább! Tudni akarom miért vagy te ilyen magányos nő Léda. Szép vagy és vonzó, okos és barátságos , akkor miért ? Hol rontottad el, vagy nem is rontottad el, neked tényleg így jó? Olvasom és lassan szembesülök saját gondolataimmal.

Félelmetes, amikor az ember lánya  szembe találkozik a könyv lapjain a saját ki nem mondott félelmeivel. A ki nem mondott gondolatokkal, amit ha kimondunk már majdnem bűnnek tekintendő egy anya szájából. Érzékeny húrokat pengetett meg Ferrante azáltal, hogy leírta egy anyának más gondolatai is lehetnek, mint a gyermeke. Feloldozást nyertek az én szorongásaim is…mert mindenkiben vannak titkok és eltemetett mondatok, bennem is.

Nekem ez a történet elsősorban a magányról, a nőiességről, az útkeresésről, a döntéshozatlról szólt. Hasonlóan szókimondóan , mint ahogyan Fallaci írt a Levél egy meg nem született gyermekhez c. kötetében.  A borítója nagyon beszédes, persze, ha már elolvastuk a könyvet :-))

 

A történet :

Főhőse, Leda 48 éves, az egyetemen tanít angol irodalmat. Elvált, felnőtt lányai Kanadába költöztek: a hirtelen megtapasztalt kötetlenség felszabadító örömmel tölti el, és a maga számára is váratlanul magányos vakációra indul a Jón-tenger partjára.
Ott azonban egy lármás nápolyi család kellemetlen szomszédságába kerül, alig titkolt kötődésük a maffiához baljósan árnyékolja be békésen induló nyaralását. A család tagja egy gyönyörű fiatal nő, Nina is, akinek elragadó nőiessége sehogy sem illik a brutális klánba. Nina mintaszerű anyasága váratlan szembesülésre készteti az elmúlt évekkel Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és gátlástalan önmegvalósításában szakított mindennel, ami családjára emlékeztethette volna. Leda múltja a fenyegető klán árnyékában elevenedik meg, különös tükörjátékokra adva alkalmat...

 


Kiadó : MAGVETŐ
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 200
ISBN:963-142-6441
La figlia oscura

Régebbiek | Végére »

fotó: Zellerjuli, sablon anyu(ha), Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 2.0